A Delta-Truck cégcsoport 30 éve a magyarországi haszonjármű piac egyik meghatározó szereplője
A koronavírus-válság miatti gazdasági bizonytalanságban a piaci szereplők többsége igyekszik minden beruházást elnapolni, de az árut akkor is el kel vinni A-ból B-be – mondta a Portfolio-nak a bérautópiacon vezető magyar Viarent Kft.-t alapító, és a tehergépjárművek piacán is meghatározó Delta-Truck Kft-t ügyvezetőként képviselő Stefkó Péter. Az idén 30 éves cégcsoport vezetőjét az online kereskedelem előretörése miatt megnövekedett kisteherautó-igényről, az elektromos kamionokról, a tőzsdére lépésről és a vállalat nemzetközi terjeszkedési terveiről kérdeztük.
A Delta-Truck haszongépjárművek értékesítésével, amíg a szintén cégcsoporthoz tartozó Viarent Kft. bérbeadással foglalkozik. Hogyan érintette a két szektort a koronaválság?
A „koronaválság” a 2008-2009-es válsághoz hasonló, de nem annyira drasztikus, ott még a svájci frank hitelek is nehezítették az életünket. Amikor egy éve beütött a válság, és Olaszországban megállt a kamionforgalom, akkor nagyon sokan elbizonytalanodtak.
Volt, hogy visszahoztak bér-teherautókat, vagy nem vették át az újonnan rendelt járműveket, de körülbelül másfél hónap után megfordult ez a trend: az ügyfelek elkezdték rövid időszakokra – pár hónapos, féléves szerződésekkel – bérbe venni újra a járműveket.
Kevés partnerünk tudott hosszú távú szerződést aláírni, a többiek nem mertek éveket bevállalni, mint korábban, számukra egyedi bérleti konstrukciókat hoztunk létre, hiszen fuvarfeladat azért volt, a gyárak működtek, az árukat el kellett szállítani.
A másik érdekesség a kisteherautós szektorban az e-kereskedelem által generált hihetetlen kereslet volt.
MOST HAVONTA 30-ASÁVAL ÁLLÍTJUK BE AZ ÚJ FURGONOKAT A FLOTTÁNKBA, AZ E-KERESKEDELEM VIRÁGZIK, A KISZÁLLÍTÁSÁHOZ PEDIG KISTEHERAUTÓ KELL.
Ehhez a gyors növekedéshez praktikus a bérlet, nem kell hosszú távon elköteleződniük az ügyfeleknek, egy-két évre írnak alá. Olyan mértékű a növekedés, hogy nincs is idejük az embereknek elmenni a kereskedésbe tárgyalni, lízingszerződést kötni. Helyette megkeresik a Viarentet, és bérelnek.
Tehát összességében azt lehet mondani, hogy az értékesítés visszaesett, viszont a bérlet üzletág soha nem volt ilyen népszerű, mint a tavalyi évben, ez kompenzálta az eladásnál tapasztalt visszaesést.
Szerencsés párosítás tehát az értékestés mellé a bérleti szegmens. Ez a 2008-as válság tapasztalata, vagy már korábban is tudatosan törekedtek az efféle kozkázatkezelésre?
A ’90-es évek elején, amikor a cég indult, használt teherautókkal foglalkoztunk, Nyugat-Európából behoztuk és Magyarországon értékesítettük a járműveket. Az új haszongépjárművek a Renault Truck-kal kötött szerződéssel jöttek, majd 20 év után, mikor a Renault átszervezte európai hálózatát, megszüntette a privát cégekből álló értékesítési hálózatát. Pár év kihagyás után már importőrként a Ford Trucks-szal szerződtünk le a magyar és a szlovák piacra.
A Delta-Truck indulása óta jó néhány európai pótkocsi brandet is forgalmazunk, mint például a KÖGEL, BENALU és a MEGA félpótkocsiai, így a normál ponyvás félpótkocsiktól, a billencsekig, a hűtőkocsitól a nyerges vontatón át a kukásautóig elég széles a választék. Időközben felépítettük a bérleti szolgáltatásunkat is, melyet külön cégben szervezve a Viarent Kft. lát el, amely csaknem 2000 darabos haszonjármű flottával rendelkezik. Ez a szám nem csak Magyarországon, de Közép-Európában is eléggé meghatározónak számít.
De a kérdésre válaszolva: egy bizonyos méret fölött az értékesítés mellé szükségszerű volt a bérleti üzletág felépítése, hogy ki tudjuk szolgálni a piaci igényeket.
Melyik üzletág meghatározóbb most a cégcsoporton belül, melyikben látja a nagyobb potenciált?
Nem állítunk fel sorrendet, hisszük, hogy tevékenységeink között szinergia van, folyamatosan fejlesztjük mindegyiket. Európában az elmúlt 20 évben kezdődött el beindulni a teherautóbérlet, de azt gondolom, hogy ebben sem vagyunk lemaradva a nyugati konkurens cégekhez képest. Ennek a tevékenységnek nagyobb a hozzáadott értéke, mint egy egyszerű forgalmazásnak. Előbbinél egy tehergépjárművet akár 8-10 évig is használunk, ami alatt 10-20 bérlője is lehet. Közben mi szervizeljük, vizsgáztatjuk, biztosítjuk a járműveket.
Ami miatt a bérautózás egyre hangsúlyosabb, hogy az ügyfélnek nem kell aláírni egy 5 éves lízing- vagy hitelszerződést, hanem köt velünk fuvarfeladatának rugalmasan megfelelő, rövid vagy hosszú távú bérleti szerződést. Egy ilyen megállapodás kevesebb költséggel jár a bérlő számára, akár munkaerőt is megspórolhat, hiszen nem kell fenntartania egy járműügyintéző, használt jármű értékesítő, vagy esetleg egy flotta koordinátori pozíciót, hiszen a Viarent ezeknek a feladatköröknek nagy részét ellátja.
Fontos a hosszú távú üzleti stratégia, de ezeket a szükség gyakran – ahogy most is – felülírja. Az üzletvezetés mostanság nem feltétlen arról szól, hogy tudjuk, hogy öt év múlva milyen járművet fogunk használni.
MI EGY KATALIZÁTOR VAGYUNK A TEHERAUTÓGYÁRAK ÉS A VÉGFELHASZNÁLÓK KÖZÖTT.
Igyekszünk mindig azt a szolgáltatást adni a felhasználóknak, amire a leginkább szükségük van a munkájukhoz. Manapság a legrugalmasabb megoldás a bérleti szerződés.
Ezt tükrözik a számok is: 2020-ban a cégcsoportnak közel 20 milliárd forint volt az árbevétele, ami nagyjából fele-fele arányban oszlott meg a két fő üzletág, a bérlés és az értékesítés, valamint az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások között. A Delta-Trucknál meg vagyunk elégedve a tavalyi 10 százalékos árbevétel mínusszal, a piac érezhetően visszaesett egész Európában, viszont a bérautó-szegmens 20 százalékot bővült.
Mennyire erősítette meg az online kereskedelem a bérleti piacot, illetve mekkora átszervezésre van szükség ahhoz, hogy egy ilyen prompt igényt ki tudjanak aknázni?
2020-ban több mint 300 kisteherautót vásároltunk és állítottunk be a bérautó flottánkba. Ez komoly termékfejlesztést, és komoly odafigyelést igényel, jelentős volument kell kezelni. Tavaly összesen – minden kategóriában – 500 teherautót vásároltunk és idén is legalább ennyit tervezünk. Nagyon gyorsan tudunk reagálni egy ilyen eseményre, de azért megfelelő óvatossággal kell működnünk, akár egy banknak: megszűrjük a bérlőinket, megnézzük a múltjukat, a gazdálkodásukat és mindig van egy fék a beszerzési volumenünkben. Bár egyelőre nem látom a jeleit, hogy kifulladni látszana ez a trend, ráadásul ez egy olyan nagy piac Európa szerte, hogy néhány száz vagy ezer autót nem gond értékesíteni, de azért nem árt óvatosnak lenni.
A személyautók piacán jelentős átalakulás zajlik az elektromos hajtás okán, és gyakran lehet már hallani a hírekben elektromos kamionokról is. Mennyire keresettek ezek, lehet mondani, hogy begyűrűzött a trend a tehergépjárművek piacára vagy azért itt lassabbak a folyamatok?
Valami elkezdődött, de összességében sokkal lassabb az elektromos teherautók térnyerése. Nekünk is van elektromos kisteherautónk, alapvetően a piac tesztelésére vásároltuk. Ugyanakkor pont a csomagkiszállítás az a terület, ahol először meg fog jelenni az e-mobilitás, amint az ár és a megtett távolság aránya optimálissá válik, illetve a belváros szűk utcáiban lesz ez igazán hasznos, ahol a behajtási engedély néha már most is problémás. Már középkategóriában is megvan minden gyárnak az elektromos fejlesztése, elektromos kukásautó is van már.
Úgy gondolom, hogy a személyautókban azért is terjed jobban ez a trend, mert környezettudatosabbak az emberek, de mindazonáltal emocionálisak és sikk is az, hogy lassan megtehetjük, hogy minden ötödik családban legyen egy elektromos autó.
A teherautó viszont egy racionális dolog, elsősorban a számokról szól, márpedig a hatótávolság egyelőre kicsi, az ár pedig magas. De biztos vagyok abban, hogy a technikai fejlődés el fog jutni oda, hogy nagyobb arányban lesznek jelen az utakon az elektromos teherautók is.
Említette, hogy Szlovákiában jelen vannak, milyen további országok vannak még a terjeszkedési tervben és hogyan finanszíroznák a bővülést? Korábban szóba jött a tőzsdére lépés lehetősége is.
Szerintem nem fogjuk tudni elkerülni, előbb-utóbb meg fogunk jelenni a tőzsdén. Ha találunk külföldi terjeszkedésben olyan zöldmezős projektet vagy cégfelvásárlást, amibe érdemes belevágni, akkor praktikus lépés lehet ez a nemzetközi fejlődésünkben.
Három forgatókönyvvel számolunk: cégalapítás vagy cégfelvásárlás, illetve a franchise. Az is elképzelhető, hogy kombináljuk ezeket. Most elindultunk ezen az úton, Szlovákiában jelen vagyunk saját céggel, Szerbiában franchise partneren keresztül. Tárgyalunk Ausztriában, Csehországban, Romániában, de Magyarországon is van már három franchise-partnerünk, öt megyeszékhelyen.
Nyugat-Európa sincs sokkal előrébb a teherautó-bérbeadásban, mint amit mi képviselünk, de mégis inkább azért a régióban gondolkodunk először, mert az egy fontos operatív működésbeli szinergia, hogy a járműveket mozgatni tudjuk országok, telephelyek között. Ez azért kiemelt szempont, mert arra törekszünk a külföldi partnerekkel, hogy a flotta nagyjából közös legyen: ha Pozsonyban van igény egy autóra, de ott nem áll rendelkezésre, akkor először megnézzük az itthoni készleteket, és ha itt sincs, csak akkor vásárolunk. Sokkal hatékonyabb, ha egy kalapban van a flottakezelés, beszerzés és a folyamatok menedzselése.
Bár a fő célpiac a szállítmányozók, termelő és kereskedő cégek, de, ha jól tudom, a lakossági piacban is látnak potenciált.
Ez az üzletág tavaly augusztusban indult, és nagyon szépen fejlődik. Amit a B2B-ben megtanultunk az ügyfelektől, azt finomítjuk a lakossági piacon. Ezt a szolgáltatást mindegyik franchise partnerünknek biztosítjuk, de szeretnénk országos szinten minden régióban ott lenni. Egy olyan univerzális szolgáltatóvá szeretnénk válni piacainkon, aki a lakossági kisteherautó igényektől a gyártók, kereskedők áruszállítási elvárásaikon keresztül, a fuvarosokig a teljes piacot lefedi.
Forrás: Portfolio
